Danmark

Szerdán leállt a tanítás, lassacskán a távozás előkészületeihez fogtunk. Először is minden tanulmányi csoport tartott egy prezentációt, ahol előadta, mivel foglalkozott a félév során, és mire jutott vele. Ennek keretében bepillantást nyerhettünk a Verdens Brenner („Égő…

Tovatűnt az utolsó itt töltött hétvége is: jövő szombaton reggel ugyanis már vége a félévnek. A pénteki „alkotmány ünnepe” újra szünnap volt, Istvánnal kirándultunk egy nagyot a Gribskov erdőben; kimondottan hideg volt, és az eső is gyakran eleredt. Szombaton semmi…

Ez a nap itt Dániában is ünnepnap, csakúgy, mint odahaza (ámbár sosem értettem, hogy ekkor mit is kell igazából ünnepelni). Szokatlanul meleg napok voltak ezen a hosszú hétvégén (különös módon épp amikor Magyarországon nagyon lehűlt), a napsütötte részeken legalább 28 fok…

Közel fél éve, amióta itt élünk kis közösségünkben, a Majfest (Májusfesztivál) neve mitikus, már-már eszkatológikus fogalommá nőtte ki magát: a zsidók messiásváró reményei foghatóak csak ahhoz a felfokozott izgalomhoz, amellyel a dán fiatalok körülvették ezt az akkor még…

Lassan így a kurzus végéhez közeledve lázas készülődés folyik a május-fesztivál előkészületeiben. A május-fesztivál a nyári hosszú nappalokhoz kötődő ősi északi ünnep; Skandináviában, ahol az év legnagyobb részében relatíve hosszúak az éjszakák, az emberek érthető…

Természetes dolog, hogy ha fél évig ennyi fiatal fiú és lány együtt van valahol, akkor ott gyengéd érzelmek szövődnek. Még itt, Krogerupban is, bár itt a gyengébb nem aránya nyomasztóan túlsúlyos, a rendelkezésre álló fiatalemberek pedig kiábrándítóan éretlennek tűnnek,…

Korábban már beszámoltam róla, hogy kollégiumunkat időről-időre fosztogatják. Már az a történet is meglepett, hogy régen (még ideérkezésünk előtt) egyszer egy teherautóval az iskola nagyterme mögé álltak, és az egyik ajtón át kipakolták az összes széket. Ha nem Dániában…

Alaposan lehűlt a levegő: mintha előreugrottunk volna a késő őszbe, úgy tíz fok lehet. Az eső is ugyanolyan fáradt unalommal esik. Megfordult a fejemben, hogy talán mégsem kellett volna Károlyékkal hazaküldenem a polárbélésű kabátomat: amidőn ma ebéd után pipázgatni indultam…

Amennyire kiábrándító, unalmas és szürke volt télen ez a környék, annyira szép és üdítő így tavasszal. Még márciusban is nagyon barátságtalanok voltak a kopasz fák a kollégiumot körülölelő kiserdőben, és az állandó borult ég meg a sűrű eső sokszor napokra elvette az…

Most így a kurzus vége felé a világon fellelhető különféle kofliktusokat tárgyaljuk, mint például az izraeli-palesztint (amit már mindnyájan ununk, kivéve talán Manart) vagy a koszovóit, esetleg a ruandait vagy a darfurit. Habár ezekről több-kevesebb információja mindenkinek…

Nos, jó fél hónap után visszaérkeztem Dániába. Ahogy említettem, a „külföldi” utakról nem írok itt részletes beszámolót, néhány szót azért mégis említek. Ami Párizst és Rómát illeti, kellemesen csalódtam, az időt is jól be tudtam osztani, nagyon sok…

István már többször is említette, hogy Dániában (ráadásul a nem is túlságosan messzi Vordinborgban) lakik egy távolabbi rokona, a nagyjából velem egykorú András, aki úgy tíz éve, az egyetem után került ki az országba (azóta nem is találkoztak). Dán felesége van és két…

Javában lógatjuk a lábunkat; valóban olyan, mintha gyerekként iskolai vakáción lenne az ember. Ma volt a szünet előtti utolsó tanítási nap, de már a héten gyakorlatilag semmi érdemlegeset sem tettünk. Kis csapatunk megfogyatkozott, akik pedig itt maradtak, nem mind vették a…

Végéhez közeledik a kurzus első fele. Kicsit olyan a hangulat, mint az általános iskolában év vége felé, amikor bár még tart a tanév, igazából már a diákok és a tanárok sem veszik komolyan.Először is végre talán visszavonhatatlanul itt a tavasz. Reggelente még gyakran van…

Dánia a világ legbiztonságosabb országa. Ez főváros környéki terület, ahol én lakom, ugyan „bűnügyileg legfertőzöttebb”, ez is csak relatív, a dán viszonyok között számít annak, nem pedig mexikói vagy dél-afrikai összehasonlításban. Ennek megfelelően a dánok…