Ahogy egyre elterjedtebb a blogírás, és – turisták, munkakeresők, diákok körében is – egyre népszerűbb úticél Dánia (ezt autentikus forrásból, egy ferihegyi taxisofőrtől hallottam), egyre több Dániával foglalkozó blog lát napvilágot; a különféle linkgyűjtő oldalakon számos ilyet találhat az érdeklődő. Pironkodva kell bevallanom, hogy egyiket sem követem rendszeresen, bár néha belepillantok egyikbe-másikba. Eddig még ilyen naplót nem idéztem itt, de most véletlenül belebotlottam egybe, amely olyan témát – a kisgyermekek intézményes nevelését – érint, amivel kapcsolatban nekem Dániában semminemű tapasztalatom nincs, gondoltam, felhívom rá olvasóim figyelmét. Íme ízelítő gyanánt egy részlet:
Inkább arról lehet, szó, hogy valójában „csak” neveletlenek, mert senki nem fordított figyelmet arra, hogy nevelje őket. Otthon sem és az iskolában sem. Hegyekben áll a suliban a Nintendo, a Playstation és legkülönfélébb játékok, de mintha ezen felül nem törődnének a gyerekekkel. Olyan gyerekraktár szerű az egész.
Amúgy ezen már akkor is csodálkoztunk, amikor a kastélyba jöttek iskolás csoportok és a tanárok leültették őket a sárba, koszba, hogy úgy hallgassák meg az idegenvezetőt. De olyan is van, hogy az óvodásokat a zuhogó esőbe viszik ki játszani, de utána abban a vizes ruhában kell megvárniuk a szülőket, mert még csak át sem öltöztetik őket. Az óvodában amúgy nincs olyan, mint nálunk, hogy mesélnek nekik vagy foglalkoznak velük, á dehogy. Kivágják őket az udvarra, addig sem kell hozzájuk szólni. Ezt amúgy Agata mesélte, de mi is láttuk, hogy zokni nélkül hozta haza a gyereket az oviból. Mondom, ridegtartás.
A cikk a maga teljességében elolvasható itt.
