Ideje kissé jobban is bemutatnom Askov Højskolét, ahol az elkövetkező két és fél hónapot eltöltöm. A Kolding és Esbjerg közötti Vejen község melletti Askov „alhelységben”, a világ végén a XIX. század közepén felépülő iskola történelmileg igen jelentős, ugyanis a legelső ilyen típusú intézmény volt az egész országban. Az intézmény a szokásos módon a neki helyet adó településről vette a nevét. A főiskolákhoz hasonlóan Askov is fontos szerepet játszik a környék életében: kulturális, társadalmi centrum az itteniek számára. Az egyik teremben van egy sor festmény a korábbi igazgatókról, akik között számos dán szinten ismert híresség akadt, például a szélenergiát elektromosság fejlesztésére alkalmazó technológiát feltaláló Poul La Cour.
Askov eredetileg egyetlen apró, falusi iskolára emlékeztető házacska volt, mára azonban jócskán kinőtte magát: egy több száz ember befogadására alkalmas hatalmas komplexum, oly hatalmas, hogy bár majdnem egy hete itt vagyok, de még mindig jó hasznát veszem a térképnek, ha el akarok jutni egy-egy adott pontjára. Az idők során különböző korokban épült, jobbára különálló házak együtteséről van szó, amelyhez az '50-es években emeltek egy központi, nagy, viszonylag modern épületet, ahol az adminisztráció, étkezés és a legtöbb közösségi esemény zajlik. A régebbi házak tanárlak, kollégium, különféle (kerámia-, festő-, üvegműves-) műhelyek vagy tantermek céljára szolgálnak. Van tornaterem, izmolda és mosoda is (utóbbi állapota szintén inkább Kelet-Romániára, nem pedig Skandináviára emlékeztet). Pozitívum, hogy az egész hatalmas telken rengeteg zöld fű, fa, tágas terek vannak.
Érdekes, hogy az épületek és általában a szolgáltatások színvonala nem túl magas, nem is egyforma. A Hvide Hus („Fehér Ház” - az épületek többségét különféle színkódokkal jelölik) nevű kollégium például, ahol én először elhelyezést nyertem, neve ellenére egyáltalán nem emlékeztet az amerikai elnök rezindenciájára, épp ellenkezőleg: elképedtem, hogy egyáltalán komolyan gondolják, hogy itt több hónapot egyáltalán eltölthet az ember. Emellett azonban vannak egészen normális, sőt, viszonylag színvonalas (összkomfortos) szobákkal rendelkező lakrészek is (természetesen ide a jól fizető vendégek, nem a szegény kelet-európai diákok kerülnek). Az együttes hátsó, távoli részében megint más, földszintes, vakolatlan, festetlen, puritán, engem valamiképpen a Guantánamo Bay börtönre emlékeztető házak találhatóak.
Már láttam néhány ilyen népfőiskolát. Bár ezek színvonala nagyon eltérő (lásd a high-end LO-skolét vagy Brandbjerget), általában az a tapasztalatom, hogy a kényelmi-esztétikai szempontok nincsenek előtérben (nyilván az északi elvárásoknak megfelelően, láthatólag a dán diákokat egy például cseppet sem zavarja). Askov összességében elég fapadosnak tűnik, bár vannak otthonosabb, kellemesebb helyek. Érdekes viszont, hogy a szigetelés, a bútorok-berendezések állapota is kívánni valót hagy maga után. A legérthetetlenebb számomra azonban a rossz szervezés: az embereket összevissza, látszólag minden logikát nélkülözve helyezik el: az egyik kollégiumi szárnyban például csupán egyetlen ember lakik, az ő kedvéért fűtenek-világítanak; ráadásul itt érezhetően jobb, több helye lenne a Fehér Házban nyomorgó tömegeknek. Hiába, nem először kell megállapítanom: a dánok bizony szervezésben nem állnak a helyzet magaslatán...
Képes beszámolóm itt.
