Nagyjából kezdek rendszert felfedezni az időjárásban. Ez a rendszer egyszerű: hetente egyszer vagy legfeljebb kétszer fél-fél napig süt a nap, egyébként borult az ég. A borús időszakok felében-harmadában erős szél süvít, ami főleg a tengerparton rendkívül heves. Ilyenkor le-lejárok oda, mert minden vadsága ellenére is szép, borzongató a tenger, de túl soká még a lehető legmelegebben felöltözve sem lehet elviselni. A tengeri szél valahogy átfúj minden réteg ruhán és szinte a testünkön is. Körülbelül minden harmadik nap esik, de amúgy angolosan, vagyis nem masszív zápor, hanem inkább lassú, kitartó, apró szemű. Objektíve nincs hideg, de szubjektíve az ember mégis szinte mindig fázik odakint. Csakugyan van benne valami, hogy ez az állandó szürkeség nyomasztja az embert. Ezt én is tapasztalom valamelyest, de főleg a napsütötte vidékről érkezőket viseli meg igazán. Talán nyáron viszont kellemesen hűvös lesz...
A múlt vasárnap 8-9 amerikai diák érkezett. Első este szépen bemutatkoztak, de azóta nem sok vizet zavarnak, ugyanis ők hétköznap csak este vannak itt. Reggeli után Koppenhágába mennek, ahonnan vacsoraidőben érkeznek vissza. Az ország minden részéből érkeztek, egymást sem ismerik; legtöbbjük építészetet és/vagy webdizájnt tanul, de alapvetően világot látni jött. Tegnap este vacsoránál az egyik fiúval (a nevét sajnos nem tudom), aki hosszú hajat visel és a régi skandináv irodalmat tanulmányozza, elbeszélgettünk. Egész jól eltársalogtunk, különös, de kellemesebben, mint a dánokkal, valószínűleg azért, mert előbbiek hozzánk hasonlóan kicsit érettebbek már. Később kiderült, hogy az egyik (tipikusan harsány és magabiztos) amerikai lány pontosan akkor született, amikor én. Mivel épp a tanulmányi utazás idejére esik a születésnapunk, ezért nem tudjuk együtt megünnepelni.
Az egyik lány ma bejelentette, hogy tetvet talált a hajában. Erre kihirdették, hogy mindenki gondosan vizsgálja át magát most és a következő hetekben, mivel állítólag a tetvek tojásai hetekig el tudnak rejtőzni az ember fején. Érdekes, sosem láttam még tetvet, és álmomban sem gondoltam arra, hogy éppen Dániában fenyeget majd a veszély, hogy látok.
